Mikor az első önállóan állított karácsonyfám nehézkesen, de megállíthatatlanul feldőlt, maga alá temetve üvegdíszt, habcsókot, és a féltve óvott csúcsdíszt, -amiből kettőt már díszítéskor átbökött a fenyőfa teteje-, a szilánkok és habcsókmorzsák közt üldögélve elhatároztam, hogy strapabíróbb díszeket fogok ezentúl használni. És kikötöm a karácsonyfát…
Mit miért teszünk a karácsonyfára?
Az utcai árusok bámulatos kínálatán nőttem fel és edződtem meg – szinte nincs olyan figura, amit ne álmodnának meg fújt üvegbe, műanyagba a bizarr kedvű karácsonyfadísz-tervezők.
Ebben a csodálatos, színes, csillogó-villogó kavalkádban is feltűnik, hogy vannak hagyományosan visszatérő motívumok, melyek mind a karácsony régmúltban gyökerező egyetemes szimbólumai: a gömbforma vagy szívecske, a fenyő, a Mikulás, a csillag, a rénszarvas, az angyalka, a harang; és persze a girland meg a kis lámpácskák – amik, jaj, már nemcsak villognak, hanem zenélnek is.
Minden egyes hagyományos dísznek megvan a maga meséje – itt el is olvashatjátok.
A papírdíszek
Amint elérhetővé váltak a gyárilag előállított tartós díszek, meglepő módon a szegényebb emberek szerezték be inkább, hiszen azokat többször is fel lehetett használni. Ahogy a papír egyre olcsóbbá vált, és megjelentek a szépen festett karácsonyi üdvözlőlapok is, szép szokás és nagy divat lett, hogy otthon, közösen, a gyerekekkel együtt készítették a szebbnél szebb papírdíszeket a fára.
A szimbólumok köre, amiket felhasználtak a díszek formájának kialakításánál, az idők során egyre bővült. Ezt a szokás elevenítsük fel idén: nincs is annál jobb dolog, mint kicsit leülni, relaxálni, és a díszek készítése közben közösen átadni magunkat az ünnepvárásnak.
A gömb
A karácsony egyik központi üzenete, szimbóluma az egység: a gömb jelképezi a család, a közösség összetartozását, akár dió, akár alma vagy stilizált szív formájában. Üveggömböket 1847 óta gyártanak és árusítanak.
A papírgömbhöz 20 darab egyforma korongra lesz szükséged – én a gyerekek elsős számolókorongját használtam fel, így gyerekjáték az egész, csak hajtogatni és ragasztani kell Haladóknak régi szép képeslapok és színes karton összedolgozását ajánlom.
A csillag
A fa csúcsán a csillag hagyományosan a betlehemi csillagot jelképezi, mely utat mutatott a háromkirályoknak a kis Jézushoz. Már Andersen 1844-ben „A fenyőfa” címen publikált klasszikusában is olvashatunk erről a díszről a dán karácsonyfa tetején:
„Színes papírból kivágott kis hálókat aggattak ágaira: a hálókat cukorkákkal töltötték meg, aranyozott almát, diót függesztettek fel gallyaira – úgy festettek, mintha rajta termettek volna. Ágai hegyére vagy száz piros, kék, fehér gyertyát erősítettek. Zöld tűi között babák ringatóztak, szakasztott olyanok voltak, mint az emberek, csak kicsinyek …, fönt a fa csúcsán pedig egy nagy aranycsillag tündöklött.”
A legnagyobb fejtörést a szokványos és nagyon problémás fújt-üveg csúcsdísz lecserélése okozta. Néhány évig a gyerekek által készített papírangyalka foglalta el a helyét: a kúp alakú teste remekül megült a fa csúcsán. Aztán rátaláltam erre gyönyörű, dekoratív papírcsillagra, és az összes kételyem megszűnt: ez lett a csúcs dísz!
A füzér
A karácsonyfát díszítő füzérek, girlandok, boák, angyalhajak eredete még az erdei ünneplésre nyúlik vissza. A mendemonda szerint, egy szegény asszonynak nem volt miből fát díszíteni, így szomorúan hazakullogott, de reggelre csoda történt: a pókok fényes, ezüst hálóval fonták körül az egész fát.
A diótörő
A diótörő figuráját egyik nagy kedvencem, E. T. A. Hoffmann, „Diótörő és Egérkirály” című romantikus regénye emelte a karácsonyi szimbólumok közé. Ez az elvarázsolt figura nagy hősiességről és emberségről tesz tanúbizonyságot – érdemes ilyen idő tájt újraolvasni!
„…az emberke szép, ibolyaszín huszárdolmányt viselt, fehér sujtással, gombokkal kiverve, ugyanilyen nadrágot, szép pár csizmát. Ez karcsú lábára oly pompásan feszült, mintha csak festették volna rá. Ámbár kissé nevetségesen, ehhez a ruhához hátul valami keskeny, szánalmas köpenyféle lógott, a fejét pedig bányászsipka födte.”
Ajánló: Amennyiben tetszett az írás, és kíváncsi vagy a többire is, kérlek „lájkold”, oszd meg és kövesd nyomon az Esszencia folyamát a Facebook-on is: https://www.facebook.com/esszencialap/
A saját fotóinkon kívül, a https://pixabay.com oldalról kölcsönöztük a képeket.
Kommentek