Divat a bajusz és a szakáll – neked tetszik?

     Jártunkban keltünkben, vagy a székből, fotelból figyelve a napi híreket állíthatjuk, hogy az utóbbi időben egyre divatosabb a szakáll. Vajon mi készteti a férfiakat arra, hogy megnövesszék arcszőrzetüket? A férfiasságukat szeretnék így hangsúlyozni, tehát tetszeni szeretnének? Vagy csupán divatból viselik? Esetleg a lustaság, a kényelemszeretet motiválja őket?

    Ha meg szeretnénk fejteni a szakállnövesztés hátterét, tekintsünk vissza a múltba. A különböző korokban és kultúrákban divatja nem volt töretlen: hullám-völgyek tarkították. Tagadhatatlan, hogy a szakáll mindig is a bölcsességet szimbolizálta, ám sokak szerint a fokozott szexuális étvágyra, a nemzőképességre is utal. Az ókori Egyiptomban például a férfiak nemcsak bodorították, de festették is a szakállukat. A későbbiekben a fáraók már csupasz arccal jelentek meg, a férfiisteneket azonban ekkor is szakállal ábrázolták. Az ókori keleti kultúrákban egyértelműen a bátorságról tanúskodott.

     A különböző vallásokban is megjelenik a szakáll, s a közös bennük az, hogy a hűséges hitéletet, a kitartást, a világi hívságoktól való elfordulást jelképezi, sőt mi több: ez a nézet még napjainkban is tartja magát.

     Ha egy nagyot ugrunk a „szakállas” történelemben, azt látjuk, hogy a hagyományok ellen fellépő forradalmi mozgalmak jeles képviselői majdnem mind szakállasok – legyenek akár filozófusok, politikusok, vagy egyszerűen csak hippik.

Vajon a férfiaknak milyen előnnyel és hátránnyal jár a villanyborotva korában, ha szakállt, bajuszt növesztenek?

     Kétségtelen, hogy ha a formáját jól – az arc, a koponya formájával és a hajkoronával, az esetleges kopaszsággal harmonizálva – választják meg, akkor tényleg vonzóbbá teheti a megjelenést. Ha azonban ez félresikerül, akkor többet árt, mint használ. Vagyis ahelyett, hogy ápolna és eltakarna, inkább kiemeli a „szépséghibákat”. Ami a fazont illeti, feltétlenül érdemes kikérni szakember tanácsát, és rendszeres időközökben rábízni a formázást is.

      Lényeg a lényeg: legfontosabb a szakáll- és bajuszgondozás, ami meglehetősen időigényes. Nagyot téved az, aki azt hiszi, ha szakállt, bajuszt növeszt, megússza a napi borotválkozást, könnyebbé válik az élete, több ideje marad bármi másra. Az arcszőrzet ugyanis sokkal körültekintőbb gondozást igényel, mint a rendszeresen simára borotvált arc. A naponkénti mosás, szárítás, speciális szerekkel történő kezelés, puhítás, illatosítás tudniillik kötelező. Képzeljük csak el, hogyha evés közben egy kis leves vagy bármi más étel-ital lecsurog az ember arcára, azt egy szalvétával letörli. Szakáll, bajusz esetén azonban így csak szétkeni az ételmaradékot, sőt valósággal beledörzsöli a szőrzetbe.

Ha puha, selymes, illatos szakállt, bajuszt szeretnél, légy szőrszálhasogató!

Címkék: , , , , ,

Ajánló: Amennyiben tetszett az írás, és kíváncsi vagy a többire is, kérlek „lájkold”,  oszd meg és kövesd nyomon az Esszencia folyamát a Facebook-on is: https://www.facebook.com/esszencialap/

A saját fotóinkon kívül, a https://pixabay.com oldalról kölcsönöztük a képeket. 

Tovább a blogra »