Csak gyógyszer lehet antidepresszáns hatású?

     Vitathatatlan tény, hogy a szervezetben leginkább a nevetés, a rendszeres testmozgás és szexuális aktivitás fokozza a boldogsághormonok termelődését, csökkenti a stresszhormon szintjét. Ezt azonban csak ajánlhatja, de receptre nem írhatja fel az orvosod, így előbb-utóbb lehet, hogy szükség esetén a depressziós tüneteket enyhítő pirulák szedése mellett teszed le a voksod. Pedig van egyszerűbb, természetesebb megoldás, hisz a legújabb kutatások szerint is igaz a mondás: „Az vagy, amit megszel” – érdemes kipróbálni tehát az ésszerű táplálkozás kínálta lehetőségeket.

             Irány a gyógynövénypatika!

     Az orbáncfüvet – nem véletlenül nevezték varázsfűnek is – régóta használják idegi és mentális panaszok, valamint enyhébb depressziós tünetek csillapítására is. Leforrázva este ajánlatos fogyasztani.

     A nyugtató gyógynövényként számon tartott citromfű a modern kutatások szerint támogatja a pozitív kognitív funkciókat, a memóriát és a koncentrációt is. Elősegíti a relaxálást, oldja a feszültséget, enyhíti a szorongást. A belőle készült tea még melegen a leghatásosabb.

     Az aranygyökérként is ismert rózsás varjúháj egészséges egyensúlyban tartja az ingerületátvivő vegyületeket az agyban, ezáltal szabályozza a hangulatingadozásokat és a szorongást, elősegíti az érzelmi harmóniát. Teája erősíti a szívet és az immunrendszert, valamint enyhíti a szexuális zavarokat is.

Vitaminbombák

• A vízben oldódó B6-vitamin nélkülözhetetlen az enzimtermelődéshez, a fehérje-anyagcseréhez, az ideg- és immunrendszer egészséges működéséhez. Elsődleges forrása a spenót, a bab, a banán, a napraforgómag, valamint a teljes gabonamagvak: zab, búza, árpa, tönköly, barna- és vadrizs.
• Mindezek szabályozzák az éhségérzetet és a depresszióhoz kapcsolódó evéskényszert is. Például a rostban, szelénben, vasban, magnéziumban, mangánban, folátban, amino- és pantoténsavban, B1- és B6-vitaminban gazdag zab természetesen befolyásolja a szervezet hangulatszabályozó működését, támogatja a jó érzést keltő szerotonin termelődését, sőt stabilizálja az inzulin szintjét is.
• A D-vitamin-hiány többek között levertséghez és az életkedv elvesztéséhez is vezethet. Az elegendő napfürdőzés mellett tengeri halak, tejtermékek és tojássárgája, illetve a megfelelő étrend-kiegészítők fogyasztása segíthet a pótlásában.
• A jótékony zsírok – például az Omega – 3 zsírsav – erősítik a szívet, segítenek a fiziológiás és mentális zavarok megelőzésében. Támogatják az idegsejtek egymás közötti kapcsolatát, ezáltal a kiegyensúlyozott lelkiállapotot is. Ajánlatos tehát az étrendet minél több csukamáj-, lenmag-, tökmag-, szója-, olíva-, szezámmag-, szőlőmag- és dióolaj, valamint tőkehalmáj és tengeri hal beiktatásával színezni. Egyes felmérések szerint, a lazac legalább heti kétszeri fogyasztása akár felére is csökkentheti a szorongás, az álmatlanság, a letargia és a levertség tüneteit.
• A kalciumot, rezet, magnéziumot és káliumot tartalmazó hüvelyesek (lencse, borsó és bab) bővelkednek az idegeket tápláló, az agyban lévő hangulatszabályozó vegyületek működését támogató természetes folátban. Megelőzik, illetve enyhítik a depresszió tüneteit, ráadásul csökkentik a szénhidrátok utáni sóvárgást. Magas fehérje- és rosttartalmuknak köszönhetően energiával töltik fel a szervezetet anélkül, hogy a vércukorszint drasztikusan megugorna.

Hangulatromboló élelmiszerek

• A kémiai szennyeződésekkel, adalékanyagokkal, vegyszerrel és tartósítószerekkel telített élelmiszerek mérgezik a szervezetet, hangulatzavarokat és más panaszokat is okozhatnak.
• Az egyszerű szénhidrátok – főleg a magas hőmérsékletre hevített, telített zsiradékban kisütött burgonya, valamint a finomított, fehér lisztből készült élelmiszerek, kekszfélék, cukros élelmiszerek mértéktelen fogyasztása nemcsak testsúlygyarapodást eredményezhet, hanem fokozhatja a szorongás, a feszültség, a pánikbetegség és a depresszió tüneteit is. Ezek helyettesíthetők teljes kiőrlésű alapanyagból, friss zöldségből, halból, sovány tejtermékekből álló étrenddel.
• Az édesség nem kárpótolja a szeretetet, sőt a hozzá társított boldogságot általában mély érzelmi zuhanás követi. Ráadásul túlzott fogyasztása nemcsak elhízáshoz, hanem II-es típusú cukorbajhoz és további komolyabb betegségekhez is vezethet. Édesség-kívánás esetében a cukor, a mesterséges édesítőszer és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup helyett ajánlott inkább barna- vagy nyírfacukrot, nyers vagy aszalt gyümölcsöket választani.
• A nem diagnosztizált élelmiszer allergia vagy -intolerancia szintén okozhat hangulatváltozásokat – érdemes tehát megfigyelni, hogyan reagál a szervezetünk a gabonafélékre, a tejtermékekre, a tojásra, az élesztőre, a kukoricára, a mogyoróra, a szójára és a tartósítószerekre.

Ajánló: Amennyiben tetszett az írás, és kíváncsi vagy a többire is, kérlek „lájkold”,  oszd meg és kövesd nyomon az Esszencia folyamát a Facebook-on is: https://www.facebook.com/esszencialap/

A saját fotóinkon kívül, a https://pixabay.com oldalról kölcsönöztük a képeket.