„Ne bántsd az alvó oroszlánt!”

     A szervezet pihenésén és regenerálódásán túl, az alvás egyik legfőbb szerepe a cselekvőképesség hatékonyságának fokozása. Kijelenthetjük tehát, hogy az állatoknak és az embereknek egyaránt szükségük van rendszeres és minőségi alvásra, hogy a legjobb formájukat nyújthassák.

     Egyes szakvélemények szerint, a különféle fajok eltérő alvásigénye az agyuk anyagcseréjének különböző értékein alapul. Általában a kisebb testű állatoké gyorsabb, ezért több pihenésre van szükségük, míg a tetemesebb méretű állatoké lassabb, így kevesebb alvással is beérik. A nagyobb testű szárazföldi állatok, -pláne a növényevők- naponta kevesebb, mint négy órát alszanak, arról nem is beszélve, hogy a rájuk leselkedő veszélyek, valamint az irdatlan mennyiségű növény lelegelése mellett, alig marad pihenésre idejük.

REM – fázis

     Tudományos kutatások eredménye alapján úgy tűnik, hogy a REM – fázis, vagyis az álommunkával azonosítható „gyors szemmozgás”, az emberek és az emlősök „kiváltsága”. Azonos szintű agyi tevékenység és pulzusszám növekedés, valamint hasonlatos agyhullám-minta, szemmozgás, rángatózás, hanghatások figyelhetők meg náluk. Az emberek sírnak, nevetnek, végtagjaikkal heves mozdulatokat tesznek, s akár beszélnek is. Nem bizonyított ugyan, hogy az állatoknak is vannak-e „filmszerű” álmai, de például a kacsacsőrű emlősök zsákmány-rákjaik elfogyasztásával járó mozdulatokat tesznek. Macskáknál is, de legintenzívebben kutyáknál figyelhető meg, hogy mély alvásban légzésük zihálóvá válik, arc-és lábizmaik meg-megrándulnak, szemeik forognak, nyüszögnek, vakkantanak, s már-már „fekve szaladnak”.

Kutya-macska

      A macskák és a kutyák kellően alkalmazkodtak az emberi életvitelhez, így ösztöneikkel ellentétben éjszaka kevésbé aktívak. Az előbbiek akár 13-14 órát is képesek önfeledten, így-úgy szétterülve végig durmolni – ezt a luxust a vadon élő nagymacskák is gyakran megengedhetik maguknak, hisz nincs szükségük folyamatos készenlétre, hogy megvédjék magukat.

       Alvás közben a kutyák is képesek teljesen ellazulni, pedig természetükből nem ez fakad. Vadon élő rokonaik – a farkasok, a vadkutyák- ugyanis biztonsági okokból szinte sosem teszik kiszolgáltatottá hasuk véknyát, nem heverésznek háton fekve. Viselkedéskutatók szerint a jól szocializáltság, a kellő biztonságérzet, kényelem és jóllét jele, ha egy kutya álmában „felkínálja” legérzékenyebb testrészét. Nem „jutott ebek harmincadjára” azonban a kifli alakzatba történő gömbölyödés ősi ösztöne, ami a testhőmérséklet tárolásával kellően véd a hideg ellen, a hasi szerveket pedig a veszélyes támadásoktól – a kutyakölykök általában ebben a pózban alszanak.

10 állati alvási szokás

1. A hangyák az eddigi feltételezésekkel ellentétben, igenis alszanak. Tanulmányok szerint a bolyban élő dolgozók naponta 1-1 percre elszenderegnek, s így összesen napi több mint 4 órát is pihennek.
2. A sivatagi csigák akár három évet is végig szunyókálnak egyhuzamban.
3. Az éjszaka vadászó denevérek a nappalt fejjel lefelé lógva alvással töltik, így kisebb a kockázata annak, hogy zsákmánnyá váljanak. Állóhelyzetben ugyanis nem lenne nyert ügyük, mivel egyfelől szárnyaik nem elég erősek a felszálláshoz, fejjel lefelé viszont bele tudnak zuhanni a repülésbe. Másrészről pedig az elhagyott, sötét helyeken lógva biztonságban lehetnek a ragadozóktól, illetve nem kell félteniük búvóhelyüket másoktól: hisz oda, „még a madár sem jár”
4. A madarak többsége egyik szemének nyitva tartásával, csak másodpercekre zuhan mély „álomba” – lényegében folyamatosan szemmel tartják a ragadozókat. Amennyiben csapatosan pihennek, a szélsők „félig éberen” őrzik a beljebb, békésebben pihenő társaikat.
5. Az albatroszok repülés közben is képesek aludni.
6. Az arany pele hosszasan és gondosan választ ki magának egy félreeső faágat, hogy nyugodtan pihenhessen, de még így is minden egyes gally-rezdülésre felriad.
7. A lovak és a marhák többnyire állva alszanak, a mély alvási REM – fázis csak ritkán, fekvő helyzetben tapasztalható náluk. 
8. A vadonban a zsiráfok hetekig kibírják alvás nélkül, míg fogságban napi nem egészen 5 órát alszanak, azt is megszakításokkal, és főleg éjszaka. Bár különösen az idősebb egyedeknél észleltek állva alvást is, általában fekve térnek „nyugovóra”. Meglehetősen paradox módon, szó szerint „nyakatekerten” teszik mindezt: nyakukat hátra hajtva, a csípőjükön vagy a combjukon „pihentetik”.
9. Az afrikai vörös páviánok a fák tetején „ugrásra készen”, vagyis a sarkukon gubbasztva alszanak, ami kényelmetlenségével megnehezítheti a minőségi alvást.
10. A tengeri emlősöket meglehetősen speciális és különleges alvási szokások jellemzik. Legtöbbjük egyik agyféltekéje „kikapcsol” vagyis alszik, míg a másik ezalatt teljesen ébren van. Ennek köszönhetően „álmaik tengerében” is képesek úszni, levegőért a felszínre menni.

+1: Állati téli álom

Néhány faj – medvék, borzok, mókusok, bizonyos denevérfajok, pelék stb.- képviselői a tél egy részét mély álomban töltik: lélegzetüket és pulzusukat lelassítják, testhőmérsékletüket minimálisra csökkentik. Ősszel többszörös mennyiségű eledelt fogyasztanak és raktároznak el zsírszöveteikben, amiből a téli álom során fedezhetik csekély energiaigényüket. A hidegvérű állatok -hüllők, halak, kétéltűek- biztonságos menedékükben hibernálják magukat, inaktívan vészelik át a hideget.

Ajánló: Amennyiben tetszett az írás, és kíváncsi vagy a többire is, kérlek „lájkold”,  oszd meg és kövesd nyomon az Esszencia folyamát a Facebook-on is: https://www.facebook.com/esszencialap/

A saját fotóinkon kívül, a https://pixabay.com oldalról kölcsönöztük a képeket.