Amit a sálról, kendőről tudni érdemes
A történelem során a sálak, kendők viselete nem csak a hideg elleni védelmet, a frizura megóvását, az öltözék kiegészítését vagy éppenséggel a divat tükrét szolgálta, hanem sokszor vallási, politikai vagy rangbéli színezetet is kölcsönzött. Nézzük, vajon miképp alakult a nyakravalók szerepe az évszázadok során – igyekszünk nem elkendőzni a tényeket.
Nyakra-való történelem
- Az ókori egyiptomi kultúrában a sál társadalmi státusz szimbólumként szerepelt. Nefertiti, Egyiptom híres királynője finom szövésű sállal fedte be frizuráját, s azon viselte a jellegzetes és nevezetes fejdíszét.
- A kínai császár hadseregének harcosai különféle sálakkal jelölték katonai rangjukat – a fent maradt katona szobrokon látható is a négyszögletes, rojtos viseletet.
- A rómaiak vászonkendőt -latinul „sudarium”-ot, vagyis „izzasztó rongyot”- kötöttek derekukra és a nyakuk köré. Később általános divattá, szinte kötelezővé vált vállon átvetve, illetve övként viselve is – Néró császár azonban olykor nyaksál nélkül jelent meg a nyilvánosság előtt.
- A XII. században Aquatániai Eleonóra Franciaország és Anglia királynéja erőteljes kulturális és politikai befolyást vívott ki magának. A középkor divatját is meghatározta azáltal, hogy a koronával „szegélyezett”, fátyolszerű kendőt hegyes fejfedője csúcsára „tűzte”.
- A viktoriánus korban a kiegészítők, így a sálak is népszerűvé váltak, és jelentős szerepet kaptak az alsó-, a közép- és felső osztályok megkülönböztetésében. Mind díszesebb – mintás, rojtos, szegélyes stb.- sálak láttak napvilágot, amiket fejfedőként, nyakdíszként, kendőként, nyakkendőként egyaránt viseltek.
- Az 1900-as években, az amerikai Isadora Duncan, a modern táncok „szülőanyja” bevezette a köztudatba a hosszú selyemsálak viseletét. A sors iróniája, hogy halálát épp az utóbbi idézte elő: lobogó nyakravalóját bekapta a vele haladó autó kereke…
- A XX. század első felében a szőrme sálak viselete virágkorát élte Franciaországban – így szerte a világon is.
- 1970-es évek hippi korszaka a sál viselésének hagyományát is felforgatta: azóta fejpántként, hajösszefogóként, övként, topként, szoknyaként vagy ruhaként is öltöztet. Divatja napjainkban is töretlen: kicsi, nagy, egyszínű, mintás, szövött, hurkolt, kézzel kötött, selyem, gyapjú, pamut, muszlin stb. darabok közül választhatja ki mindenki a személyiségéhez, az öltözékéhez vagy a hangulatához illőt. Lehet arckendő, vállkendő, nyakkendő vagy sál, megkötős, többször a nyak köré tekerhető, garbónyak szerűen bebújós fazon – és ki ne felejtsük a praktikus gyerekhordozó kendőket sem …
„Vigyáz magára, mint a selyemkendő”
A selyemsál vezeti a népszerűségi listát, lágy esése, áttetszősége és természetessége maximálisan kényelmes, elegáns és jól variálható, minden vágyat kielégítő viseletté teszi. Érzéki tapintása, finom könnyedsége és eleganciája ősidők óta elkápráztató, nem véletlen, hogy a tekintélyt, a gazdagságot és a sikerességet jelképezi.
A selyem az egyik legerősebb természetes rost, hiszen szakítószilárdsága erősebb egy azonos átmérőjű acélhuzalnál. Porózus, így tökéletes légáteresztő és nedvszívó képességgel rendelkezik – nyáron hűt, télen fűt. Sima rostjai visszaverik a fényt, ezért természetesen csillog – villog. Könnyen festhető, sejtelmesen, de hűen tükrözi a kívánt színvilágot és mintát. A nyomott minták szinte ugyanolyan jól láthatók mindkét oldalán. Formatartó, gyorsan szárad, még a penésszel szemben is ellenálló, vagyis sok szempontból praktikusabb, mint a pamut vagy a gyapjú.
Nyakra való érdekességek
- A zsidó imasál, -kendőt vagy -köpeny a „tálit”, amit a „cicit”, vagyis az Örökkévaló parancsát jelképező szemlélőrojt emel a vallás egyik legfontosabb kellékévé.
- A pamutból és/vagy gyapjúból készült arab kendőt -Keffiyeh- eredendően turbánként viselték. Szükség esetén a száj elé és a nyak köré is tekerhető, vagy fejkendőként egy fekete pánttal rögzíthető. A fehér, vagy fehér alapon különböző színű -fekete, piros, kék, zöld, narancssárga vagy sárga- és mintájú rojtos kendő a XX. század végére világszerte népszerű divattá vált. A színek területenként, csoportonként változnak, viselője hovatartozására, vallására, rangjára is utalnak – például a palesztinoké fekete/narancssárga – fehér, Jordániára és Szaúd-Arábiára piros – fehér jellemző.
- Számos kultúrában tilos (volt) a férjezett nőknek fedetlen fejjel mutatkozniuk nyilvánosan – erre utal például a „bekötötték a fejét” magyar kifejezés is.
- „Nem tarka kendő a házasság, hogy meg lehetne fordítani.” mondásunk szintén a házasság kötelékére, annak megmásíthatatlanságára céloz.
- A csángó asszonyok jellegzetes fejkendő – viselete -egy ronggyal betekert fakarika a befont hajukba illesztve, és kendővel lefedve- erősen „hajaz” Nefertiti fejdíszére, melynek köszönhetően a fejük hosszúkásabbnak tűnik.
- Az a hír járja, hogy Bonaparte Napoleon első feleségének, Joséphine de Beauharnais -nak kasmírsálakat küldött indiai útjairól; 1783-ban Krakkó harmadik hercege pedig beruházott egy kötött sálba; valamint Beethoven a XIX. század elején öltözködési stílust váltott, hogy elnyerje szíve hölgye, Therese Malfatti szívét: divatos öltönyt, inget, illetve selyemsálat öltött magára.
- A férfiak sál és nyakkendő viselete katonai múltra tekint vissza – a kínai katonákon kívül, a római légiósok is sálat kötöttek a nyakukba. A XVII. században a horvát zsoldosok speciálisan megkötött kendőkkel jelezték rendfokozatukat – az alacsonyabb rangúak pamutból, míg a magasabbak drága selyemből készültet viseltek. A franciákra is hatással volt ez a módi: politikai támogatásukat, különböző színű sálak viselésével fejezték ki, és „büszke” kiegészítőjüket a horvátot jelentő horvát „kravat” szó félreértéséből eredően „cravate”-nak, vagyis nyakkendőnek nevezték el. Ekkortájt vált népszerűvé a csipkenyakkendő és a zsabó is, s a XIX.-XX. század fordulóján pedig a csokornyakkendő. Bizony a férfiaknak nem (volt) könnyű a dolguk, tekintve a divat és a társadalom által diktált elvárásokat: nyakkendő viseletük ugyanis különféle speciális és bonyolult megkötési módszert követel.
- 1837-ben napvilágot látott a francia Hermès kiskereskedés, ami azóta is világhírű többek között grafikus mintákkal díszített sáljairól.
- 1856-ban a ma is híres luxus ruházati áruházláncolat, a „Burberry” megnyitotta első boltját, amely többek között kockás, luxus minőségű színes selyem sálaival is osztatlan sikert aratott.
- A Világháborúk idején a sál kézi kötése szinte hazafias kötelezettségnek számított.
- Bár a „Színes kendő egy színt sem mutat igazán” mondás a hízelkedő, kaméleon természetű ember bizalmatlanságot gerjesztő jellemére utal, a nagyon csiricsáré kendő, mint kiegészítő sem feltétlenül mindig előnyös viselet.
Ajánló: Amennyiben tetszett az írás, és kíváncsi vagy a többire is, kérlek „lájkold”, oszd meg és kövesd nyomon az Esszencia folyamát a Facebook-on is: https://www.facebook.com/esszencialap/
A saját fotóinkon kívül, a https://pixabay.com oldalról kölcsönöztük a képeket.