Egy újdonsült jövevény szinte biztos, hogy eleinte extra figyelmet és törődést kap, az újdonsült gazdik igyekeznek a lehető legtöbbet körülötte sürögni-forogni. Óhatatlanul is beköszöntenek azonban a „szürke hétköznapok”, a kétlábúak korán kilépnek az ajtón, ami a négylábúak legnagyobb bánatára csak jó sokára nyílik újra. Bár az ebek többsége nyugalommal tűri az egyedüllétet, elég gyakoriak a szélsőséges reakciók is. Különösen a frissen elválasztott kölykök, a kisebb testű ölebek, valamint általában a pireneusi juhászok, a tibeti terrierek és az agarak viselik nehezen a magányt. Szakemberek szerint elsősorban azok az egyedek szenvednek ún. „szeparációs szorongásban”, melyek igen erősen kötődnek gazdáikhoz, vagy túlságosan dominálnak. Nézzük, vajon mit tehetünk azért, hogy mindenki számára elviselhetővé váljék a távollét.
A szeparációs szorongás tünetei
- A kutya egyetlen pillanatra sem téveszti szem elől a gazdáját, folyamatosan a sarkában csahol, minden lépését követi.
- A családtagok közül csak egyhez ragaszkodik erőteljesen, a többieket látványosan kizárja figyelme középpontjából.
- A „kiszemelt célszemély” távozása után a kutya izgalmában csúcsra járatja magát, rémisztő fizikai tünetet produkálhat: erőteljesen kalapál a szíve, zihálva lélegzik és nyáladzik, földre veti magát stb. Hiperaktívvá válik, ürítési ingere támad, és megpróbál a gazdi után menni. Hihetetlen vehemenciával, tíz karommal kaparja az ajtót, lerángatja az előszobában lógó kabátokat, elcipeli a cipőket, mindent lever és megrág, ami az útjába kerül. Közben nyafog, ugat és vonyít, ami a torkán kifér. Az eszeveszett tombolást csendesebb őrjöngés követi, aminek elsődlegesen a gazdi illatát hordozó tárgyak esnek áldozatul.
Egyes kutyák olyannyira erőteljesen kötődnek emberi családjukhoz, hogy teljes izgalomba jönnek, vagy akár pánikba is esnek, ha magukra maradnak otthon. Ráadásul bizonyos egyedek stresszhormon szintje még akkor is magasabb a kelleténél, ha teljesen elégedettek, nyugalmi állapotban vannak.
Egy angol kutatás szerint, a kutyák levertté, depresszióssá válhatnak a hosszas egyedüllétben, sokan észveszejtő őrjöngést is csapnak. A titkos kamerák által rögzített képsorok megdöbbentő „pótcselekvésekről” is árulkodnak: egyes egyedek pattanásig feszült idegekkel vég nélkül járkálnak fel és alá, pörögtek körbe-körbe, míg mások éktelenül üvöltve, idegesen ugatnak, vonyítanak. Akadnak olyanok is, akik bepiszkítanak vagy ön- és „közveszélyes” tombolásba kezdenek.
A kutyák közel negyedét érzékenyen érinti az egyre hosszabban kitolódó kétlábú társaság hiánya. A rohanó világban mind kiszámíthatatlanabbá válik az emberek jelenléte, sok gazdi pedig jóval kedvence megléte után talál munkára, válik házon kívül is elfoglalttá.
Bár fiziológiás tények is húzódhatnak a szeparációs szorongás hátterében, a legtöbb esetben a gazdi következetlen, nem tudatos és felelősségteljes nevelési módszerei okolhatók. Igaz, hogy az elején nehéz megállni a hőn áhított jövevény babusgatását, óhatatlanul is elkerülhetetlen az engedékenység. A kutyus viszont hamar megszokja sőt, ki is csikarja a folyamatos odafigyelést, aminek csökkenését, hiányát büntetésnek élheti meg.
Lényeg a lényeg: legfontosabb az elvárt fegyelem mielőbbi megalapozása, a tartható és kölcsönösen elfogadható határok, szabályok kiszabása, és azok következetes betartása, betartatása úgy, hogy közben az eb önállósága és függetlensége is teret kapjon. Minderre kizárólag egy megbízható és kiszámítható falkavezér képes!
6 hasznos tipp a szeparációs szorongás oldására
- Amennyiben a kutya mindig láb alatt van, mikor belépsz egy szobába, azonnal zárd be magad mögött az ajtót, és rövid időre hagyd is úgy.
- Kilépéskor hűvösen konstatáld a jelenlétét, közeledését hagyd figyelmen kívül, ne szólj hozzá, ne nézz rá és ne is érintsd meg.
- Amikor már úgy gondolod, hogy szeretnél vele kontaktust teremteni, szólítsd magadhoz, és simogasd, dögönyözd, dicsérd, játssz vele.
- A kettős játszmát addig folytasd, míg kedvenced meg nem tanulja, hogy tőled függetlenül is nyugalomra és biztonságra lelhet, s a kevésbé ragaszkodó viselkedése kölcsönösen kényelmesebb, örömtelibb és aktívabb együttléteket hoz.
- Ne engedd, hogy a hálószobádban aludjon, ezáltal is csökkentheted a szoros együttlét idejét.
- Folyamatosan építsd a kutyád bizalmát és önbizalmát -jutalomfalat alapú kiképzési módszerekkel-, és végül, de nem utolsó sorban a cél az, hogy egészséges hierarchia épüljön ki közöttetek, kedvenced elfogadja főnökségedet, dominanciádat.
– folytatjuk –
Ajánló: Amennyiben tetszett az írás, és kíváncsi vagy a többire is, kérlek „lájkold”, oszd meg és kövesd nyomon az Esszencia folyamát a Facebook-on is: https://www.facebook.com/esszencialap/
A saját fotóinkon kívül, a https://pixabay.com oldalról kölcsönöztük a képeket.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: