A festett tojás a húsvéti ünnepkör egyik hagyományos jelképe, az újjászületést és a termékenységet testesíti meg. „Melyik legény kapja a legszebb tojást? Ennek a virágtalan is jó lesz. Amazt pedig csak egyszerűen mézes pálinkával fogják megkínálni a szülők. Aki a színes tojást kapja, az lesz az igazi.” (Mikszáth Kálmán: A húsvét falun)
Tojásfestés természetesen!
Ha természetes anyagokkal (hagymahéjjal, kávéval, céklalével, bodzalével, kurkumával, lila káposztával, vörös borral stb.) vagy ételfestékkel festjük a főtt tojást, ünnep után feltörhetjük, és egy jó kiadós rakott krumplit készíthetünk az asztal díszéből.
Sajnos előző évben nem lett látványos különbség a natúr, illetve a különféle zöldségek és fűszerek (hagyma, cékla, kurkuma stb.) levében áztatott tojások között, mégsem adtam fel, sőt! Idén nemcsak az alapszínt, hanem a díszesre pingálást is a természetre bíztam: szép formájú leveleket tapasztottam a tojásra. Izgatottan vártam a festőidő leteltét, hogy az ormótlan, többrétegű csomagolásból, -mely a festés végére egy igencsak kétes tisztaságú, ázott zoknira emlékeztetett leginkább-, elővarázsoljam a kész hímes tojást. Magam is meglepődtem az eredményen – íme a módszer, amivel sikerül!
A lényeg a lényeg, hogy szorosan be kell bugyolálni a tojást a kiválasztott festő növényrésszel. Így gazdaságosan járunk el, és megkíméljük magunkat a rengeteg könnyfakasztó hagyma megpucolásától – arról nem is beszélve, hogy „ott hat, ahol kell”. A titok másik nyitja pedig a festővízbe löttyintett ecet, ami előhívja a színeket.
A kihűlt főtt tojások és az ecet mellett szükséged lesz:
- szép formájú levelekre,
- feláldozható harisnyára vagy zoknira,
- befőttes gumira,
- illetve akkora edényre, melyben kényelmesen elférnek az azonos színűnek szánt, bebugyolált tojások.
Milyen levelet használj?
Talán az egyetlen megkötés, hogy a tojás méretéhez igazodjék, jól mutasson rajta: lehet akár petrezselyem, zellerlevél, sárgarépa zöldje, lóhere, pitypanglevél stb. A piaci friss eper és a fürtös paradicsom levelét is kipróbáltam – mindkettő telitalálatnak bizonyult!
Mi legyen a festőanyag?
A vöröshagyma héja élénk narancssárga színt, a lila hagyma mélyvöröset ad. A megmosott, vékonyra hámozott céklahéjtól barnásvörös lesz a tojás, a lila káposzta levelétől pedig szép szürkéskék. Spenótlevéllel állítólag zöldet festhetünk, de ezt nem sikerült kipróbálnom…
Hogyan készül?
1.) A vizes főtt tojás héjára jól tapadnak a levelek, igazgasd el őket kedvedre, majd burkold be szorosan a kiválasztott zöldséghéjjal – kísérletezz bátran!
2.) Ha szükséges, tekerd körbe fehér cérnával a kis csomagot, és tedd egy kidobásra ítélt nejlonharisnyába vagy zokniba, majd gumizd össze a végét.
3.) Rakd egy megfelelő méretű lábosba, önts rá annyi vizet, hogy a csomagokat ellepje, és löttyints hozzá egy kevés színkioldó ecetet, ez segít.
4.) Mérsékelt lángon tedd fel főni, majd 20-30 perc elteltével vedd le a tűzről, és várd meg, míg kihűl.
5.) „Tatatatam”, és jöhet a meglepetés, amikor kiderül, mit sikerült alkotni a természettel együttműködve: bontsd ki a bugyorból az egyedi, márványosra színezett húsvéti tojásokat!
|
|
|
Festett tojás kínai módra
Kezembe került egy kínai recept, melynek segítségével csodálatos, márványosra festett kemény tojást tálalhatunk húsvét reggelén. Az eredeti receptben fekete tea és szójaszósz a festék, én kipróbáltam hibiszkuszteával és zöld ételfestékkel is – gyönyörűek lettek.
Hozzávalók:
- 10 tojás
- 1,5 evőkanál feketetea-fű
- 1 evőkanál szójamártás
- Só
- 1 szem csillagánizs
Elkészítés:
1.) Főzz kemény tojást a szokásos módon: hideg vízben tedd fel főni, és forrástól számított 5-10 perc után hideg víz alatt hűtsd le őket.
2.) Evőkanállal óvatosan ütögetve, vagy az asztallapon görgetve repeszd meg a tojások héját körös-körül úgy, hogy ne váljon le a tojásról.
3.) Tedd vissza a fazékba, most az összes hozzávalóval együtt, és egy órán keresztül főzd lassú lángon, fedő alatt.
4.) Hagyd kihűlni a levében: akár egy éjszakát is maradhat!
5.) Tálalás előtt hámozd meg a dekoratív, márványos mintázatú tojásokat.
+1 adalék:
Vajon miért a nyuszi tojja?
Bár evidencia, hogy a húsvéti nyuszi nem olyan nyuszi, mint a többi, és ezért tud hímes tojást tojni, mégis furdalta az oldalamat, hogy miért pont ő? Utánajártam…
A tojás ugyebár „ab ovo” a termékenységet szimbolizálja, a szapora nyúl úgyszintén. Valahol az idők homályába veszve, számos kultúra hagyományai szerint ők ketten kibogozhatatlanul egymásba gabalyodtak.
Az angolszász Ostara istennő a tavasz, a termékenység és az újjászületés ősi istennője tojásokkal és nyulakkal vette körül magát – nevét őrzi az ünnep német és angol elnevezése. Ostara állítólag egyszer fergeteges jókedvében az őt körülvevő állatok közül a császármadarat nyúllá változtatta, innen ered a nyúl, aki tojást tojik.
Egy másik elgondolás nyelvi alapokra helyezi ezt az érdekes metamorfózist, miszerint a „Haselhuhn”, vagyis a császármadár neve rövidült volna „Hase”-vé, vagyis nyúllá – olyan ez, mintha nálunk az ökör tojná az ökörszem tojását. Valószínű tehát, hogy a „húsvéti nyúl” német eredetű, és az első ehető húsvéti nyuszisüti is Németországból származik.
Találkozhatunk továbbá a rátóti csikótojásra emlékeztető, a réten tojást szedő lányoktól megriadva elszaladó, tojást hátrahagyó nyulakról szóló történetekkel is…
– Aggod Zsuzsa ötlete nyomán —
Ajánló: Amennyiben tetszett az írás, és kíváncsi vagy a többire is, kérlek „lájkold”, oszd meg és kövesd nyomon az Esszencia folyamát a Facebook-on is: https://www.facebook.com/esszencialap/
A saját fotóinkon kívül, a https://pixabay.com oldalról kölcsönöztük a képeket.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: