Hazánkban eddig hagyományosan „csak” a bolhák és a kullancsok ellen kellett házi kedvenceinket rendszeresen védeni, amihez különböző szerek, nyakörvek állnak rendelkezésre. A klímaváltozással, a melegebb időszakok hosszabbodásával azonban elért minket is a szúnyogveszedelem, mivel e vérszívók csípésükkel bőr- és szívférgességet terjeszthetnek. Kivédhető-e ez az alattomos betegség, és mit tehetünk, ha már felütötte a fejét? Erről kérdeztük Dr. Graf Miklós állatorvost:
A mediterrán régiókban már több évtizede ismertek a szúnyogok által terjesztett, fonálférgek okozta betegségek, amelyek mára az északabbra fekvő tájakon, így hazánkban is előfordulnak. Ez azzal magyarázható, hogy enyhébbek a telek és gyakoribbak az árvizes időszakok, s ezek igencsak kedveznek a szúnyogpopulációnak. Megfigyelhető példádul, hogy a szúnyogok egyre korábban jelennek meg, egyre jobban kitolódik az életciklusuk és az életterük. Kutatások bizonysága szerint egy bizonyos ideig elég meleg időszak kell ahhoz, hogy a fertőzött állat vérét szívó szúnyogban a lárva átalakulás végbemenjen. A szúnyogok által terjesztett fonálférgek különösen a kutyák és a vadon élő állatok – rókák, farkasok stb. – esetében életveszélyesek is lehetnek. Ők ugyanis nemcsak megfertőződhetnek a férgektől, hanem azok szaporodóképes állapotukig fejlődnek bennük, így folyamatosan fenntartják a fertőzést.
Egyik fajuk a „bőrférgek” (Dirofilaria repens), amik leggyakrabban a bőr alatti kötőszövetbe beágyazódva kisebb-nagyobb csomókat képeznek. Van, hogy egészen a bőrfelszín közelében vernek tanyát, ahol duzzanatokat idéznek elő. Magyarországon még az 1990-es évek közepén az egyik eb páciensünk homlokáról egy daganatszerű csomót operáltunk le, és felnyitás nélkül küldtük szövettani vizsgálatra. Így derült ki, hogy nem daganatról van szó, hanem egy féregcsomóról. Akkor még a parazitológusok számára is újdonságot jelentett az élősködő hazai jelenléte. Azóta viszont évről évre egyre több ilyen bőrféregcsomóval találkozunk, melyek sokszor csak műtétek során tárulnak fel a hasüregben, a bőr alatti kötőszövetben, vagy bárhol a kutya szervezetében.
A másik fajtájuk a „szívférgek” (Dirofilaria immitis) melynek egyedei a tüdőartériákban laknak, és csak akkor láthatók a szív üregeiben, amikor már „túlszaporodtak”, vagy az állat elpusztult. A bőrférgekkel ellentétben ezek halálos működési zavarokat okozhatnak a szervezetben.
Miről vehetjük észre, ha kedvencünkben szívférgek lakoznak?
‒ A szívférgesség meglehetősen alattomos betegség. Vérkeringési és légzési zavarok jelezhetik, de ha már tüneteket észlelünk, olyan erőteljes fertőzöttséggel, előrehaladott betegséggel számolhatunk, amely csak kis eséllyel gyógyítható. Kezelése nemcsak körülményes, hanem kockázatos is. A tüdő és a szív közelében lévő erek gyógyszeres féregtelenítésével ugyanis az elpusztult paraziták a vérkeringésben maradva súlyos és hirtelen bekövetkező, halálos kimenetelű tüdőembóliát idézhetnek elő.
Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés kevésbé kockázatos, viszont annál körülményesebb, mivel csak megfelelő állatorvosi felügyelet mellett végezhető – eredményt pedig hosszas és szigorú mozgáskorlátozás hozhat.
Nagyobb mennyiségű féreg jelenlétekor meg lehet próbálni a műtéti beavatkozást. Ennek során a nyaki nagy gyűjtőéren keresztül, a szívüregekig levezetett katéteren, röntgen-átvilágító berendezés segítségével egyenként szedegetik ki a férgeket.
Hogyan óvhatjuk meg kedvencünket ezektől a betegségtől?
‒ E kétféle kórt leghatékonyabban megelőzéssel, vagyis célzott védekezéssel lehet elkerülni. Mindenekelőtt távol kell tartani a szúnyogokat kedvencünktől. Ha a szúnyog mégis megcsípi a kutyát, meg kell akadályozni, hogy szervezetben a féreg elérje a szaporodóképes kort. Bár a szúnyogriasztásra nem léteznek százszázalékosan megbízható készítmények, a piretrin vagy permetrin tartalmú, nyakszirtre cseppenthető oldatok és nyakörvek nemcsak a legyeket, a kullancsokat és a bolhákat, hanem a szúnyogokat is többé-kevésbé távol tartják. A megelőző-, védekezőmódszer másik része -az amúgy is rendszeres- féregtelenítés. Ez nemcsak a bélféreg, hanem a fonálféreglárvák (mikrofiláriák) ellen is kellő védelmet nyújt. A szúnyoginvázió idején legcélszerűbb a kétféle, külső és belső eljárást kombinálni, illetve havonta megismételni.
A szúnyogriasztás időszaka megegyezik az ajánlott kullancsvédelem idejével?
‒ Nagyjából igen, bár a kullancsok valamivel korábban életre kelnek, és tovább is kellemetlenkednek. Januárban akár néhány enyhe és nedvesebb nap is felébresztheti őket téli álmukból, viszont a száraz melegben kevésbé mozgékonyak. Márciustól novemberig mindenképp ajánlott a kombinált szúnyogvédelem. Előtte azonban legalább évente érdemes megszűrni kedvencünket, hogy nem fertőzött-e. Mint említettem, szívférgesség esetében az elpusztított férgek is váratlan és súlyos keringési problémákat idézhetnek elő – a „felelőtlen” féreghajtás az artériákba űzheti a parazitákat.
Hogyan történik a szűrés?
‒ Többféle vizsgálati módszer létezik: a legegyszerűbb, hogy egyetlen csepp vérből a bőr- és a szívféreg lárvájának jelenléte mikroszkopikus vizsgálattal azonnal kimutatható. Ez komolyabb fertőzés esetén kimutatja a férgek jelenlétét, de enyhébb fertőzés gyanúja esetén ajánlott precízebb és költségesebb vizsgálatokat is elvégeztetni. Fertőzöttség esetén speciális vizsgálatok szükségesek a féregfaj azonosításához – a szívférgek helyzete és mennyisége pedig ultrahanggal határozható meg. A férgek több évig is élhetnek, de mivel kifejlődési idejük 6-9 hónap, a kölyökkutyák nagy valószínűséggel tiszta lappal indulnak.
Eddig csak kutyákról esett szó. A macskákat is óvni kell a szúnyogoktól?
‒ A macskák és a görények kevésbé fogékonyak a fertőzésre, náluk sokkal ritkábban fordul elő ez a betegség. Ennek ellenére számukra is létezik vérszívókat riasztó csepp, nyakörv és féreghajtószer.
Az emberre is veszélyes lehet a fertőzött szúnyog csípése?
‒ Bennünk is megnőhetnek a férgek majdnem kifejlett példánnyá, viszont nem tudnak teljes életciklust folytatni, nem válnak ivaréretté, így nem szaporodnak. A bőrférgek nálunk is okozhatnak elsőre beazonosíthatatlan fájdalmas csomókat, illetve a szívférgek az emberek tüdőereiben is betokozódhatnak. Gyakran a tüdőszűrésen daganatnak vélt gócok keltik fel a jelenlétük gyanúját. Különösen az immungyengeségben szenvedők, műtéten, kemoterápiás kezelésen, súlyos betegségen átesők veszélyeztettek a szúnyogok által terjesztett fertőzésekre. Ezért is nagyon fontos a nyilvánosság, hogy beszéljünk erről a terjedő betegségről, a megelőzés és a védekezés jelentőségéről.
Jó tudni!
- Hazai becslések szerint a vízparti településeken vagy azok környékén a kutyák akár 30 százaléka is fonalféreg-hordozó lehet csakúgy, mint az állatorvosok által kevésbé ellenőrzött vidékeken.
- Az idősebb, a nagyobb testű és hosszabb szőrű, valamint a menhelyeken élő egyedek erőteljesebben ki vannak téve a szúnyogok támadásainak.
- A mediterrán országokba utazók tudatosan készüljenek fel a szúnyoginvázióra! Ilyen körülmények között nemcsak saját magunkat, hanem a velünk utazó házi kedvencet is érdemes hatékony szúnyogriasztó spray-vel naponta többször befújni.
+1 ajánló: Panasz esetén érdemes felkeresni Graf doktor rendelőjét, illetve honlapját: http://www.grafdoktor.hu/
Ajánló: Amennyiben tetszett az írás, és kíváncsi vagy a többire is, kérlek „lájkold”, oszd meg és kövesd nyomon az Esszencia folyamát a Facebook-on is: https://www.facebook.com/esszencialap/
A saját fotóinkon kívül, a https://pixabay.com oldalról kölcsönöztük a képeket.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: