Vajon mi húzódhat a kényszerevés hátterében?

• Esszencia
• 2018-05-14

      A kényszerevők szinte folyton csak az ételekre tudnak gondolni, evési ingerük és éhségérzetük irányíthatatlan. A gyakori és túlzásba vitt habzsolásokkal ellensúlyozzák negatív érzelmeiket, stresszes állapotukat, utána viszont kínzó bűntudat, nyomasztó lelkifurdalás és szégyenérzet gyötri őket. Bár jól eső komfortérzetre és megkönnyebbülésre vágynak, a végén kellemetlen „szájízzel”, kielégítetlenül tápászkodnak fel az asztaltól. Összeállításunkban igyekszünk feltárni a kényszerevés okait, valamint segítséget nyújtani a leszokáshoz – melyhez étrendi, életmódbeli és környezeti változtatáshoz is szükség lehet…

Okok

      Kialakulásához az alacsony szerotonin szint, valamint az agy téves üzenetei mellett a megfelelési kényszerből eredő szégyenérzet, illetve a téves nevelési módszerek is vezethetnek. Sokszor ugyanis a szülők teszik az ételt gyermekük kényelmének, jutalmazásának vagy éppenséggel elutasításának eszközéve. Kényszerevéssé fajulhat továbbá egy gyermek testsúlyának és alakjának negatív megítélése, az elfogadás és a szeretet hiánya, illetve gyakran sajnos a korai szexuális inzultálás, bántalmazás is.

       Kamasz kortól az ok nélküli habzsolás együtt járhat gyakori fogyókúrázással, testsúly-ingadozással, alacsony önbecsüléssel, önértékeléssel és elégedetlenséggel, valamint az érzelmek kifejezésének, kezelésének és irányításának képtelenségével. Az is előfordul, hogy az értelmetlen szokásokhoz való ragaszkodás – például az éjszakai tévézéshez kötött automatikus nassolás –, vagy idegnyugtató, unaloműző pótcselekvésként folytatott evészet indítja el észrevétlenül a folyamatot. Szoros összefüggésbe hozható a stresszel, a depresszióval, a magányossággal, a szorongással és a félelemmel, hosszútávon pedig az életminőség és a kapcsolatok romlásához, komolyabb betegségekhez is vezethet: például cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz és koleszterinszinthez, szív- és epepanaszokhoz, alvási, szexuális és menstruációs zavarokhoz.

      Mint említettük leggyakrabban azonban a túlevés hátterében lelki probléma, negatív énkép húzódik meg. Sokaknál az önmegtartóztatás és a mértéktelenség ördögi köre sóvárgással és bűntudattal társuló fogyókúrával kezdődik. Miután rosszul érzik magukat a bőrükben, szeretnének megszabadulni súlyfeleslegüktől és gondjaiktól, de hamar rájönnek, hogy ez igen nehéz feladat. A lemondással, kínlódással járó kúrát, az ellenállhatatlanul vonzó, „tiltott gyümölcsök” mértéktelen fogyasztása váltja fel, amit mérhetetlen szégyenkezés, önsajnálat, önutálat és fogadalom-tétel követ – ám nem sokkal ezután kezdődik minden elölről…

Tünetek

       Az evés akkor számít kényszeresnek, ha valaki legalább három hónapon keresztül, naponta többször egy ültő helyében óriási mennyiségű ételt habzsol be. A kényszerevő jóval gyorsabban fal a megszokottnál, és akkor is tömi magát, amikor nem éhes. A kínos helyzetek elkerülése végett többen „zúg-evővé” válnak, egyedül és titokban elégítik ki egyetlennek vélt „örömforrásukat” – utólag pedig arra sem emlékeznek, hogy mit és mennyit fogyasztottak.

Függőségnek tekinthető-e az evés?

     Bizonyos magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek, adalékanyagok okozhatnak függőséget, mivel képesek stimulálni például az agy vegykonyhájában termelődő boldogság hormonokat. A kényszerevés azonban speciális függőségnek tekinthető, mivel gyógymódjai között nem szerepelhet a teljes étel-megvonás – helyette csak az evéshez kötött viselkedési minta, kényszeresség és érzelmi indíttatás tudatos irányítása célozható meg.

10 megszívlelendő tanács

1. Önerőből szinte képtelenség legyőzni a kényszerevést, hisz sokszor a szenvedő alany nem ismeri fel és be a betegségét – csak szakember által vezetett csoportos vagy egyéni terápia, tudatos elszántság, illetve a környezet elfogadó, megértő és ösztönző jelenléte segíthet.
2. Fontos, hogy az érintett hallja meg, és tudatosítsa magában a kényszercselekvés figyelemfelhívó üzenetét: vegye észre, hogy vészhelyzet van, elvesztette az irányítást élete fölött, szembesüljön a problémákkal, s mihamarabb orvosolja őket.
3. A kényszerevőnek mindenekelőtt meg kell tanulnia negatív érzelmeit kezelni, törölnie kell az önmagáról alkotott téves képet.
4. Bár a fogyókúra önbizalom növekedéssel kecsegtethet, önmagában mégsem elegendő. Érdemes inkább mértékletességre törekedni, amibe olykor-olykor egy kontrollált elcsábulás is beleférhet. A kezdet kezdetén azonban célszerű kerülni a kísértést, s a lakásból kizárni a „léleksimogatónak” vélt élelmiszereket.
5. Az étkezések előtt mindig ajánlatos feltenni a kérdést: „Most tényleg éhes vagyok, vagy csak enni akarok?” Így fokozatosan helyreállítható az ételekkel való normális kapcsolat, és jól megkülönböztethetővé válnak az éhség és a telítettség valóságos fizikai jelei.
6. Ugyanakkor fontos a napi háromszori -javallatra ez lehet 3 óránkénti is-, megszabott időpontokban történő mértékletes és valódi táplálkozás beiktatása, valamint szigorú betartása. Amennyiben nehézséget okoz az átmeneti „étel-megvonás”, például nyers gyümölcs és zöldség, illetve az ezekből készült lé fogyasztásával csillapítható a sóvárgás.
7. Hasznos lehet az étkezési napló vezetése, amelybe őszintén lejegyezhetjük, hogy mikor, mit és mennyit ettünk, valamint legfőképp azt, hogyan éreztük magunkat előtte és utána.
8. A környezet célirányos átalakításával a téves étkezési szokások is megváltozhatnak. Határozzuk el, hogy TV-nézés és számítógépezés közben tilos az evés, s adjuk meg a módját a tudatos étkezésnek. A hűtőszekrény és a kamra ajtaját díszíthetjük pozitív kisugárzású képekkel, illetve érdemes kipróbálni azt is, hogyha az asztalt máshová helyezzük, vagy nem a megszokott székre ülünk, mennyiben befolyásolja étvágyunkat.
9. A tudatos életmódbéli változásokkal -minőségi kikapcsolódással, támogató társas kapcsolatok ápolásával, rendszeres testmozgással, kirándulással, relaxálással, meditálással stb.- a kényszerevés mögött rejlő okok is kezelhetők.
10. Ha fáradtak, álmosak vagyunk legjobb, ha gyorsan ágyba bújunk, és nem pedig ételekkel próbáljuk ébren tartani, friss energiával feltölteni magunkat.

Ajánló: Amennyiben tetszett az írás, és kíváncsi vagy a többire is, kérlek „lájkold”,  oszd meg és kövesd nyomon az Esszencia folyamát a Facebook-on is: https://www.facebook.com/esszencialap/

A saját fotóinkon kívül, a https://pixabay.com oldalról kölcsönöztük a képeket.