„Ne bántsd az alvó oroszlánt!”

1.0Esszenciahttps://esszencia.cafeblog.huEsszenciahttps://esszencia.cafeblog.hu/author/esszencia-2/„Ne bántsd az alvó oroszlánt!” A szervezet pihenésén és regenerálódásán túl, az alvás egyik legfőbb szerepe a cselekvőképesség hatékonyságának fokozása. Kijelenthetjük tehát, hogy az állatoknak és az embereknek egyaránt szükségük van rendszeres és minőségi alvásra, hogy a legjobb formájukat nyújthassák. Egyes szakvélemények szerint, a különféle fajok eltérő alvásigénye az agyuk anyagcseréjének különböző értékein alapul. Általában a kisebb testű állatoké gyorsabb, ezért több pihenésre van szükségük, míg a tetemesebb méretű állatoké lassabb, így kevesebb alvással is beérik. A nagyobb testű szárazföldi állatok, -pláne a növényevők- naponta kevesebb, mint négy órát alszanak, arról nem is beszélve, hogy a rájuk leselkedő veszélyek, valamint az irdatlan mennyiségű növény lelegelése mellett, alig marad pihenésre idejük. <img class="size-medium wp-image-861 alignright" src="https://esszencia.cafeblog.hu/files/2018/01/dog-2865845_1280-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" /> REM – fázis Tudományos kutatások eredménye alapján úgy tűnik, hogy a REM – fázis, vagyis az álommunkával azonosítható „gyors szemmozgás”, az emberek és az emlősök „kiváltsága”. Azonos szintű agyi tevékenység és pulzusszám növekedés, valamint hasonlatos agyhullám-minta, szemmozgás, rángatózás, hanghatások figyelhetők meg náluk. Az emberek sírnak, nevetnek, végtagjaikkal heves mozdulatokat tesznek, s akár beszélnek is. Nem bizonyított ugyan, hogy az állatoknak is vannak-e „filmszerű” álmai, de például a kacsacsőrű emlősök zsákmány-rákjaik elfogyasztásával járó mozdulatokat tesznek. Macskáknál is, de legintenzívebben kutyáknál figyelhető meg, hogy mély alvásban légzésük zihálóvá válik, arc-és lábizmaik meg-megrándulnak, szemeik forognak, nyüszögnek, vakkantanak, s már-már „fekve szaladnak”. Kutya-macska <img class="size-medium wp-image-862 alignleft" src="https://esszencia.cafeblog.hu/files/2018/01/cat-2607051_1280-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" /> A macskák és a kutyák kellően alkalmazkodtak az emberi életvitelhez, így ösztöneikkel ellentétben éjszaka kevésbé aktívak. Az előbbiek akár 13-14 órát is képesek önfeledten, így-úgy szétterülve végig durmolni – ezt a luxust a vadon élő nagymacskák is gyakran megengedhetik maguknak, hisz nincs szükségük folyamatos készenlétre, hogy megvédjék magukat. Alvás közben a kutyák is képesek teljesen ellazulni, pedig természetükből nem ez fakad. Vadon élő rokonaik – a farkasok, a vadkutyák- ugyanis biztonsági okokból szinte sosem teszik kiszolgáltatottá hasuk véknyát, nem heverésznek háton fekve. Viselkedéskutatók szerint a jól szocializáltság, a kellő biztonságérzet, kényelem és jóllét jele, ha egy kutya álmában „felkínálja” legérzékenyebb testrészét. Nem „jutott ebek harmincadjára” azonban a kifli alakzatba történő gömbölyödés ősi ösztöne, ami a testhőmérséklet tárolásával kellően véd a hideg ellen, a hasi szerveket pedig a veszélyes támadásoktól – a kutyakölykök általában ebben a pózban alszanak. 10 állati alvási szokás <ol> <li>A hangyák az eddigi feltételezésekkel ellentétben, igenis alszanak. Tanulmányok szerint a bolyban élő dolgozók naponta 1-1 percre elszenderegnek, s így összesen napi több mint 4 órát is pihennek.</li> <li>A sivatagi csigák akár három évet is végig szunyókálnak egyhuzamban.</li> <li>Az éjszaka vadászó denevérek a nappalt fejjel lefelé lógva alvással töltik, így kisebb a kockázata annak, hogy zsákmánnyá váljanak. Állóhelyzetben ugyanis nem lenne nyert ügyük, mivel egyfelől szárnyaik nem elég erősek a felszálláshoz, fejjel lefelé viszont bele tudnak zuhanni a repülésbe. Másrészről pedig az elhagyott, sötét helyeken lógva biztonságban lehetnek a ragadozóktól, illetve nem kell félteniük búvóhelyüket másoktól: hisz oda, „még a madár sem jár”</li> <li>A madarak többsége egyik szemének nyitva tartásával, csak másodpercekre zuhan mély „álomba” – lényegében folyamatosan szemmel tartják a ragadozókat. Amennyiben csapatosan pihennek, a szélsők „félig éberen” őrzik a beljebb, békésebben pihenő társaikat.</li> <li>Az albatroszok repülés közben is képesek aludni.</li> <li>Az arany pele hosszasan és gondosan választ ki magának egy félreeső faágat, hogy nyugodtan pihenhessen, de még így is minden egyes gally-rezdülésre felriad.</li> <li>A lovak és a marhák többnyire állva alszanak, a mély alvási REM – fázis csak ritkán, fekvő helyzetben tapasztalható náluk. <img class="size-medium wp-image-863 aligncenter" src="https://esszencia.cafeblog.hu/files/2018/01/giraffe-850992_1280-300x114.jpg" alt="" width="300" height="114" /></li> <li>A vadonban a zsiráfok hetekig kibírják alvás nélkül, míg fogságban napi nem egészen 5 órát alszanak, azt is megszakításokkal, és főleg éjszaka. Bár különösen az idősebb egyedeknél észleltek állva alvást is, általában fekve térnek „nyugovóra”. Meglehetősen paradox módon, szó szerint „nyakatekerten” teszik mindezt: nyakukat hátra hajtva, a csípőjükön vagy a combjukon „pihentetik”.</li> <li>Az afrikai vörös páviánok a fák tetején „ugrásra készen”, vagyis a sarkukon gubbasztva alszanak, ami kényelmetlenségével megnehezítheti a minőségi alvást.</li> <li>A tengeri emlősöket meglehetősen speciális és különleges alvási szokások jellemzik. Legtöbbjük egyik agyféltekéje „kikapcsol” vagyis alszik, míg a másik ezalatt teljesen ébren van. Ennek köszönhetően „álmaik tengerében” is képesek úszni, levegőért a felszínre menni.</li> </ol> +1: Állati téli álom Néhány faj – medvék, borzok, mókusok, bizonyos denevérfajok, pelék stb.- képviselői a tél egy részét mély álomban töltik: lélegzetüket és pulzusukat lelassítják, testhőmérsékletüket minimálisra csökkentik. Ősszel többszörös mennyiségű eledelt fogyasztanak és raktároznak el zsírszöveteikben, amiből a téli álom során fedezhetik csekély energiaigényüket. A hidegvérű állatok -hüllők, halak, kétéltűek- biztonságos menedékükben hibernálják magukat, inaktívan vészelik át a hideget.richhttps://esszencia.cafeblog.hu/files/2018/01/wildlife-3041849_1280-150x150.jpg150150