Bár a kutyáknak nagyobb szociális érzékenységet és kötődést tulajdonítanak kétlábú társaikhoz, a macskák sem maradnak szégyenben. Az alábbi összeállítás igyekszik rávilágítani a magányos macskalét és társas alkalmazkodásuk mibenlétére, valamint arra, hogy a hétköznapi együttélés során mennyi mindenben érik utol sőt, körözik le esetleg a csahosokat. „Nehéz arra szoktatni a macskát, hogy egérlakozásban gyertyatartó… Tovább »
Vajon a cicák csak játszanak velünk, mint macska az egérrel?! – 2.
Bár a kutyáknak nagyobb szociális érzékenységet és kötődést tulajdonítanak kétlábú társaikhoz, a macskák sem maradnak szégyenben. Az alábbi összeállítás igyekszik rávilágítani a magányos macskalét és társas alkalmazkodásuk mibenlétére, valamint arra, hogy a hétköznapi együttélés során mennyi mindenben érik utol sőt, körözik le esetleg a csahosokat. „Nehéz arra szoktatni a macskát, hogy egérlakozásban gyertyatartó… Tovább »
Mint láthattuk, az állatvilágban nem feltétlenül az anatómiai ( zoonómiai) fejlettségi fok függvénye az, hogy bizonyos fajok mennyire jól felépített és precízen működő társas közösséget alkotnak. Azt is leszögezhetjük, hogy szinte mindegyik csapatot egy-két „alfa-állat” -nőstények-hímek egyaránt- irányít, teljes egyenlőséggel jószerivel nem is találkozunk. Ebből arra is következtethetünk, hogy az életben maradáshoz „ösztönös… 
Mint láthattuk, az állatvilágban nem feltétlenül az anatómiai ( zoonómiai) fejlettségi fok függvénye az, hogy bizonyos fajok mennyire jól felépített és precízen működő társas közösséget alkotnak. Azt is leszögezhetjük, hogy szinte mindegyik csapatot egy-két „alfa-állat” -nőstények-hímek egyaránt- irányít, teljes egyenlőséggel jószerivel nem is találkozunk. Ebből arra is következtethetünk, hogy az életben maradáshoz „ösztönös… 
Mint láthattuk, az állatvilágban nem feltétlenül az anatómiai ( zoonómiai) fejlettségi fok függvénye az, hogy bizonyos fajok mennyire jól felépített és precízen működő társas közösséget alkotnak. Azt is leszögezhetjük, hogy szinte mindegyik csapatot egy-két „alfa-állat” -nőstények-hímek egyaránt- irányít, teljes egyenlőséggel jószerivel nem is találkozunk. Ebből arra is következtethetünk, hogy az életben maradáshoz „ösztönös… 
A természetben, a társas lét terén „ahány faj, annyi szokás”: akadnak magányosan, monogám családban, poligám kapcsolatban, egyenrangú vagy egy-két domináns főnök által uralt, hierarchikus csapatban élők egyaránt. Az utóbbi elsősorban az emlősökre jellemző, de például a rovarok, a halak és a madarak világában is találkozhatunk az egyértelmű és szigorú rangsor kiszámíthatóan működő… 
A természetben, a társas lét terén „ahány faj, annyi szokás”: akadnak magányosan, monogám családban, poligám kapcsolatban, egyenrangú vagy egy-két domináns főnök által uralt, hierarchikus csapatban élők egyaránt. Az utóbbi elsősorban az emlősökre jellemző, de például a rovarok, a halak és a madarak világában is találkozhatunk az egyértelmű és szigorú rangsor kiszámíthatóan működő meglétével…. 
Az emberiség szempontjából a vadállatok egyik legjelentősebb képviselői a farkasok, akik több mint százezer éve élnek a környezetünkben, s akikből bizonyos egyedek keresztezésével, megszelídítésével, háziasításával alakultak ki leghűségesebb társaink: a kutyák. Míg az előbbiek „megelégedtek” a fajtársaik hierarchikus falkájával, addig a kutyák szinte egyedülálló módon voltak képesek szövetségre lépni, alkalmazkodni egy teljesen más… 
Ki az úr a házban? – Dominancia és hierarchia az állatvilágban 1. Az emberiség szempontjából a vadállatok egyik legjelentősebb képviselői a farkasok, akik több mint százezer éve élnek a környezetünkben, s akikből bizonyos egyedek keresztezésével, megszelídítésével, háziasításával alakultak ki leghűségesebb társaink: a kutyák. Míg az előbbiek „megelégedtek” a fajtársaik hierarchikus falkájával, addig a… 